A ricotta hagyományos olasz sajt, amelynek gyökerei mélyen az olasz történelemben gyökereznek. A neve a latin "recocta" szóból származik, ami azt jelenti, hogy "újrafőzött", utalva az előállításának egyedülálló folyamatára.
A ricottát először római pásztorok és földművesek állították elő. A ricottát más sajtok, például a mozzarella és a provolone készítése után visszamaradt savóból készítik. Ezt a mellékterméket magas hőmérsékleten újra felmelegítik, aminek hatására a fehérjék megalvadnak, és finom sajtszemcséket alkotnak. Ezeket a szemcséket összegyűjtik és lecsöpögtetik, hogy a ricotta lágy és krémes állagú legyen.
A ricottának több fajtája létezik, amelyek régiótól és gyártási módtól függően változnak:
- Ricotta di latte: Friss tejből készül, ami gazdagabb és krémesebb textúrát ad neki.
- Ricotta salata: Szárított és sózott ricotta, amely keményebb és reszelésre alkalmas.
- Ricotta affumicata: Füstölt ricotta, amelynek jellegzetes füstös íze van.
- Ricotta al forno: Sült ricotta, amelynek aranybarna héja van és sűrűbb a textúrája.
A ricotta sima és krémes állagáról ismert, enyhén édes és tejes ízzel. Színe a fehértől a világossárgáig terjed. Lágyságának és semleges ízének köszönhetően a ricotta sokoldalúan felhasználható, édes és sós ételekhez egyaránt.
A ricotta számos olasz recept nélkülözhetetlen része. Tésztaételek, például ravioli, lasagne és cannelloni töltelékeként használják, ahol krémes állagot és gazdag ízt kölcsönöz.
A desszertkonyhában a ricottát gyakran használják olyan termékekhez, mint a cannoli, a szicíliai cassata és a sajttorta. Egyszerűen mézzel és gyümölcsökkel vagy reggeli ételek részeként is finom.
A ricotta viszonylag alacsony kalóriatartalmú, fehérjében, kalciumban és esszenciális aminosavakban gazdag sajt. A és B-vitamin forrása is, ami hozzájárul táplálkozási profiljához. Alacsony zsírtartalma miatt a ricottát gyakran más sajtok egészségesebb alternatívájaként részesítik előnyben számos receptben.
